Budapesten gyűltek össze a régiós projekteken dolgozó szakemberek.
Egy határokon átnyúló kezdeményezés, amelynek célja, hogy az EU tagállamok és a velük együttműködő partnerek felismerjék, egymást kölcsönösen segítve sokkal több mindent képesek elérni, mint egyedül.
Erről szól az Interreg,
amelynek legutóbbi nemzetközi konferenciájának Budapest adott otthont.
Október 17-én és 18-án Budapesten, a Millenáris Parkban tartottak nemzetközi Interrreg konferenciát, amelyen a 2021-2027-es programidőszak projektjeiről volt szó. A 13 országból érkező előadók beszámoltak a saját területükön megvalósított projektek eredményeiről, további kihívásairól, elemezték az eddigi eredményeket, és kölcsönös tapasztalatcsere útján készültek fel a további projektekre.
Az Interreg egy olyan, az Európai Bizottság által támogatott kezdeményezés, amely nemcsak a tagállamok határain nyúlik át, de kiterjed az EU-s országok harmadik, külső féllel folytatott együttműködésére is.
A program lényege, hogy
a különböző országok a szomszédjaikkal együttműködve, közösen keressenek választ a mindenkit érintő kihívásokra.
A programban együtt dolgozó nemzetközi szakemberek olyan különféle területeken keresnek megoldást, mint a fenntartható versenyképesség, a kutatás és innováció, a digitális átállás, az európai zöld megállapodás és szociális jogok védelme.
A Széchenyi Programiroda által megrendezett budapesti Art of Cooperation, magyarul az Együttműködés művészete elnevezésű rendezvényen az előadók különféle panelbeszélgetéseken számoltak be saját eredményeikről, illetve felállítottak egy kiállító teret is, ahol a különböző projektek kerültek bemutatásra. Magyarország több ilyen projektben is benne van, többek között a szomszédos országokkal; Ausztriával, Romániával, Szlovákiával, de a nem EU-tag Szerbiával is.
Egyik ilyen kezdeményezés a Duna Transznacionális Program
(Danube Transnational Programme), amely tizennégy ország részvételével valósul meg. Célja, hogy a Duna-menti régióban található országok növeljék az együttműködést azokban a kérdésekben, amelyek közös ügyeik. A program szépsége, hogy a régió gazdasági, természeti és kulturális változatossága nem csak kihívást, de lehetőséget is jelent.
A Millenáris Parkban megrendezett konferencia megnyitóján Kiss-Parciu Péter, a Szlovákia-Magyarország, Magyarország-Horvátország, Magyarország-Szerbia és Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna Interreg programok vezetője arról beszélt, az uniós kezdeményezés egy jó lehetőség a hét országgal szomszédos, több mint 2000 méter hosszú határral rendelkező Magyarországnak. Hozzátette, tekintve, hogy a magyar népesség nagy arányban az ország határain kívül él, a hazánkban található víz 90 százaléka pedig szintén külföldről ered, fontos, hogy együtt tudjunk működni a minket körülvevő nemzetekkel.
Kiss-Parciu szerint a legtöbb közép- és kelet-európai ország hasonló helyzetben van, ezért mindenkinek szüksége van az együttműködésre.
Hangsúlyozta, a koronavírus, a háború és a migráció okozta válságok még inkább arra sarkallnak bennünket, hogy együttműködjünk egymással.
A megnyitó másik három felszólalója, Moray Gilland, az Európai Bizottság Interreg vezetője és Martin Guillermo Ramírez, az Európai Határrégiók Szövetségének főtitkára – akik videón csatlakoztak be, valamint Szakács Áron, a Széchenyi Programiroda ügyvezető igazgatója is hangsúlyozta, bár sok szempontból kihívásokkal jár a nemzetközi együttműködés, mégis elengedhetetlen és hasznos a régió összes országának.
A rendezvény első kerekasztal beszélgetése a húsz éve tartó együttműködés eddigi eredményeiről, jelenlegi helyzetéről, és jövőbeli kilátásairól szólt.
Elsősorban a jelenleg is futó 2021-2027-es projekt volt a téma. A kerekasztal hat résztvevőjét, akik öt különböző országból érkeztek először arról kérdezték, mit tartanak a program eddigi legnagyobb sikerének.
Az egyetlen nem EU-s országból, Szerbiából érkező Kristina Ašković elmondta, bár rengeteg közös projektet sikerült megvalósítani, mégis azt látja a legnagyobb eredmények, hogy az ország lakóinak jelentősen változott a hozzáállása.
Eddig nem bíztak abban, hogy valaki külföldről segíthet nekik,
mára már mernek segítséget kérni a partner országoktól. Az osztrák Tatjana Paar ehhez csatlakozva elmondta, hatalmas előny, hogy nem kell minden projekt kezdetekor újra és újra feltalálni a spanyol viaszt. Ha valaki belekezd egy program megvalósításába, először megkérdezi a partnereket, akik csináltak már hasonlót, hogy mi volt a legmegfelelőbb módszer. Így sokkal hamarabb eljutnak a megvalósításig. Horváth Nikoletta is egyetértett. Szerinte az Interreg legnagyobb sikere a felismerés, hogy szükség van az együttműködésre.
A panelbeszélgetés során szóba került az is, mi az, amin változtatni kellene a program kapcsán. A résztvevők egyetértettek, hogy csak az őszinte kommunikáció segít abban, hogy évről évre fejlődni tudjanak.
A kétnapos rendezvényen a résztvevők különböző workshopokon megismerkedhettek a jelenleg futó projektekkel. A szervezők célja, hogy és a tapasztalatcsere után hazatérve mindenki alkalmazni tudja, amit a többiektől tanult.
Nyitókép: Mandiner archív
A Háttér Társaság érvelése pont azokat igazolja, akiket kritizálni szeretne. Egyébként meg nincs konszenzus arról, hogy az ő emberi jogi értelmezésük lenne a valódi. Szilvay Gergely írása.
A terrorizmust megszokni nem fogjuk – az európai politika felelőssége a béke és a biztonság megteremtése! Nagy Ervin írása.
A miniszterelnök inflációról, a magyar uniós elnökség eredményeiről, a gazdaságról, valamint a fantasztikusnak ígérkező 2025-ös évről is beszélt. Összefoglalónk.
A Politico szerint Farage mozgalma rányomja a bélyegét az ország politikáira.
Megint ki fog derülni: Magyarországnak és a jobboldalnak nem igaza van, hanem igaza lesz.
A Nyugat-Balkán integrációja nemcsak Magyarország, hanem az egész EU számára is gazdasági, biztonsági és geopolitikai előnyökkel jár.
A Magyar Kézilabda Szövetség Etikai és Fegyelmi Bizottsága 21 darab határozatot hozott a Debrecen elleni női kézilabda-mérkőzésen történtek miatt.
A Magyar Labdarúgó Szövetség Versenybizottsága elkészítette az NB I következő öt fordulójának menetrendjét.
